Képzőművészet

Képzőművészet

A képzőművészeti tanszak általános céljai.

A képzőművészet az emberi teljesség megélésének egyik fontos eszköze és területe. A vizuális megismerés és alkotás sok máshoz hasonlóan, tanulási folyamattal fejleszthető, kiművelhető. A látás nem egy készen kapott adottság, hanem vizuális ingerek megfigyelése által tanuljuk meg értelmezni a látható világot. A kiművelt látás segít a dolgok "mélyére látni", eligazodni valóság és látszat, igaz és hamis között. Ha megszokjuk, hogy nem elég a felületes külső, hanem próbáljuk megérteni a dolgok lényegét, belső szerkezetét, akkor kevésbé leszünk becsaphatók, manipulálhatók. A világot komplexebben és differenciáltabban fogjuk érzékelni, és a transzferhatás révén más tudományágak/tantárgyak megismerésében is ezt az elvet követjük.

Minden képzőművészeti tevékenység alapja a látvány leképzése, lerajzolása. Ennek révén szerzünk képi információkat, és fejlődnek ki a vizuális készségeink. (Arányérzék, formaérzék, térlátás, differenciált színérzékelés, színharmóniák érzékelése, stb.) Ez koncentrált figyelmet igénylő kognitív tevékenység. Nem a "kézügyességen" múlik tehát, hogy milyen jól rajzol valaki, hiszen a kezünket az agyunk irányítja. A rajzi érés párhuzamos a kognitív fejlődéssel. Körülbelül a tízes éveink elejére alakul ki az elvont gondolkodás képessége, ezért ettől az időponttól kezdve csak a tanuláson múlik, hogy ki milyen szintet ér el ebben a művészeti ágban. Ha valaki nem fejleszti a képességeit, harminc éves korában is úgy rajzol (és lát), ahogyan egy hatodikos gyermek.

A látványnak, melyet befogadunk, személyiségformáló ereje van. Testünk és lelkünk békességét vizuális területen, a harmónia, vagyis a szépség és a rend szolgálja. A művészetekben egyértelmű a rend szükségessége, hiszen ha nincs semmilyen rendező elv, a káosz nem nevezhető művészetnek. A zenében egyszerűen zajról beszélünk. A vizualitásban a színharmóniáknak, a formarendnek, a forma és funkció összhangjának, az arányosságnak a hiánya szintén rendezetlenséget, vizuális káoszt eredményez. A természeti formák, színek ritmusok, arányok világa ad mintát a művi környezet formálói, építészek, ipar- és képzőművészek számára, a pozitív esztétikus környezet megteremtésére.

Gyermekeink a vizuális káosz világába születnek bele, ami őket is fusztrálja.

A művészeti órák egyik célja, a problémaérzékenység, a kritikai érzék, az önálló véleményalkotás elősegítése. A vizuális művészeti nevelés igyekszik segíteni az eligazodást, hogy meglássuk a szépet és jót, ami építi az életet, harmóniát és rendet közvetít.

Tanszakunk szervezeti felépítése.

A jelenlegi felállásban két képzőművészeti csoport működik az iskolában. Az egyik az alsó tagozatosok részére, a másik az e fölötti korosztályé. A kisebb csoportban elsősorban technikákat tanítunk. Élményt jelent számukra, ha rájöhetnek, hogy mi mindent tudnak. Papírból ragasztgatni, papírnyomatként használni, papírmetszetet készíteni, kitakarásos sablonként dolgozni vele, papírcsíkból állatokat hajlítgatni, dobozt fonni, a monotípiázást megismerni, a papírmasé fortélyaival élni, nyomdát készíteni, a sokféle rajz és festőeszköz lehetőségeit használni, agyagozni ...stb.

A 7-8 éves életkorban a gyerekek még képi sémákat használnak, melyek szubjektív arányúak és méretűek. A színhasználatuk élményfüggő. Igyekszünk mozgalmas témákkal segíteni a sokoldalú sémahasználatot, a gazdag színhasználatot. A plasztikai, tervezői és tárgyalkotói feladatokkal megalapozni a térlátás és térábrázolás képességeit. A 9-10. évtől kezdenek a realizmusra törekedni. Itt szoktuk komolyabban elkezdeni a látvány utáni rajzoltatást. A pontos leképzési képesség az alapja a nélkülözhetetlen vizuális készségeknek. Ezek fontos eszközök ugyan, amelyekkel újabb területek hódíthatók meg, de csak eszközök a kreatív önálló alkotások létrehozására, az esztétikai érzék fejlesztésére. A 12-14. életév, az értelmezés kora. Az ábrázolás énkifejező eszköz, érzelemlevezető szelep. Erősen törekszenek a valósághűségre, gazdag színkezelés jellemzi. Ez a plasztikai és design képességek virágkora.

A foglalkozásokat heti két alkalommal, egyszerre három tanórában tartjuk. A kis csoportban a két tanórás gyakorlati foglalkozás mellett népművészeti óra, a nagyoknál művészettörténet egészíti ki a tanulmányokat. A diákok munkáit félévzáró kiállításokban mutatjuk be a szülőknek és érdeklődőknek, ezen túl más tematikus kiállításokkal is jelentkezünk a tanév során, kapcsolódva az iskola éves programjához. Időnként országos versenyeken, vagy más pályázatokon is eredményesen szerepelünk. Várunk minden érdeklődő fiatalt!

Haranginé Csuta Anna szaktanár