"Communicating through Music- Musical Scribbles"- "Kommunikáció a zene segítségével - zenei irkafirkák"
A Pomázi Zeneiskola a 2004-es tanévben alapfokú művészeti iskolává alakult. A zeneművészeti szakokhoz társművészeti ágak csatlakoztak, úgymint dráma, képzőművészet, néptánc és balett. A vezetőség és a tantestület mindig is rendkívül fontosnak tartotta, hogy a diákok látókörét szélesítve, ízlésvilágát formálva lehetővé tegye a különböző művészeti ágak közötti átjárást, komplex látásmód kialakítását, pozitív jellembeli tulajdonságok kialakítását, megerősítését, pl. önmagunk és mások helyes megítélése, a tolerancia vagy az együttműködés készsége, de ugyanilyen lényeges a mozgáskultúra és a kreativitás fejlesztése. 2007 óta Teleki-Wattay Művészeti Iskola néven folytatjuk tevékenységünket, s bár a fentebb említett társművészeti szakok markánsan jelennek meg pedagógiai munkánkban, az intézmény arculatát továbbra is a zeneművészeti szakok határozzák meg.
Iskolánk több mint tíz esztendeje rendszeresen részt vesz a nemzetközi Comenius-Socrates projektek munkájában. Mint mindig, jelen esetben is - 2005-ben - a Tempus Közalapítvány pályázati kiírásait böngészve találtuk meg a számunkra igen rokonszenves címet: "Communicating through Music- Musical Scribbles". A projekt hároméves időszakra szólt. Találgattuk, mit is takar pontosan ez a cím, mivel azonban a főszereplő egyértelműen a zene, nem volt kérdés, hogy érdemes-e mélyebben is megismerkedni a tartalommal. A főkoordinátor egy görög általános iskola volt (sajnos az első év végén Görögország és Spanyolország is - intézményükben fellépő problémák miatt - kiváltak a projektből, a főkoordinátori szerepet a walesi iskola vállalta magára). A pályázati anyag szövege szerint nemcsak a zenét szánták a kommunikáció nyelvének, projektjük lényegét egyfajta összművészeti aktivitás jegyében fogalmazták meg. A projekt célkitűzései között szerepelt a partneriskolák diákjainak és pedagógusainak kreativitásán alapuló munka, amelynek során közösen meghatározott témákat dolgoznak fel a különböző művészeti ágak eszközeinek segítségével, s így kommunikálják egymás számára nemzeti sajátosságaikat, kultúrájukat, illetve megismertetik saját intézményüket. Művészeti iskola lévén méginkább magunkénak éreztük a témát, hiszen így a zeneművészet mellett a társművészeti ágak is részt vehettek a munkában.
Sikeres pályázatunkat követően az első találkozón, 2005 őszén Madridban megismerhettük partnereinket. A görögökön kívül spanyol, walesi, lengyel, litván, olasz és török kollégákkal kezdhettük meg a munkát. Ez volt az az alkalom, amikor személyesen is megbeszélhettük a ránk váró teendőket, ekkor pontosítottuk az interkulturális kommunikáció tematikáját, eszközeit valamint a feladatok ütemezését. Ez utóbbit először trimeszterekben jelöltük meg, azonban tekintettel arra, hogy minden iskolában két félévből áll a tanév, ésszerűbbnek látszott két szemeszterre tervezni az egyes témák kidolgozását. Minden egyes szemeszternek volt egy közösen jóváhagyott témája, nevezetesen egy közismert zeneszerző valamely műve, amit azután a legváltozatosabb módon, a különböző művészeti ágak adta lehetőségeken belül dolgoztunk fel. Így került sor Muszorgszkij Egy kiállítás képei, Vivaldi Négy évszak, Villa Lobos Little Train of Caipira, Smetana Moldva c. művére. Miután javaslatunkat, hogy az utolsó évben minden ország egy vagy két saját, nemzeti zeneszerzőt válasszon, partnereink elfogadták, iskolánk különböző tanszakai Bartók és Kodály műveit hívták segítségül munkájuk során. Feladataink közé tartozott még mesék dramatizálása, folklórkincsünk egy-egy szeletének (népdalok, néptánc, mondókák) bemutatása, egyszerű hangszerek készítése is. Az egyes zeneszerzők műveivel tehát szemeszterenként foglalkoztunk. A projekt munkájába olyan kollégákat volt érdemes bevonni, akik óráik anyagába be tudták illeszteni a művekkel való foglalkozást.
A projektben végzett munka három fő területe:
- Mobilitások-Projekttalálkozók tanévenként két alkalommal (Spanyolország, Wales, Törökország, Lengyelország, Magyarország, Litvánia): a soron következő feladatok megbeszélése, a dokumentált aktivitások értékelése, tapasztalatcsere valamint a vendéglátó iskolák programjainak megtekintése, ismerkedés a diákokkal és a tanárokkal, nevelési-oktatási módszerekkel.
- Témák kidolgozása, az adott aktivitásoknak az órák munkamenetébe és a mindennapi iskolai életbe való integrálása, a produktumok (kiállítások, előadások, koncertek) szélesebb körben való megismertetése, a projekt népszerűsítése a diákok, a tanárok és a szülők körében.
- Dokumentálás: DVD-n, CD-n, fotókon.
Az első lépések minden esetben a zenemű meghallgatásával kezdődtek. Ezután keletkezésének hátterét tanulmányoztuk, foglalkoztunk a zeneszerző életével, megfigyeltük a megszólaló hangszereket, ismerkedtünk az adott ország nevezetességeivel (pl. Smetana művének meghallgatását követően a térképen végigkövettük a Moldva folyó útját.) Az egyik legérdekesebb tevékenységet szolfézs órákon az ú.n. "zenei irkafirkák" rajzolása jelentette, amikor is a diákok színekkel, vonalakkal, olykor grafikai elemeket használva kifejezésre juttatták a mű dinamikáját, visszatérő motívumait, hangulatát és a zenehallgatás során megélt érzéseiket. Ez a módszer nem azonos a képzőművészeti tanszak növendékei által használt technikák alkalmazásával, rajzosaink főként illusztrációkat, portrékat, zenemű ihlette tájképeket készítettek, reflexióikat vetették papírra..
Iskolánkban a zeneóvodásoktól a középiskolás korosztályig tanulnak gyerekek. A közvetlen célcsoportot tehát sokféle korú diák alkotta. Az óvodás korúak körében népi mondókákkal, dalokkal foglalkoztunk, a 7-10 évesekkel (dráma tanszakosok) egyszerű hangszerekkel, "zajkeltő eszközökkel" kísért mese dramatizálását végeztük, jelmezeket készítettünk, az egyes zeneműveket mozdulatokkal, táncelemekkel, némajátékkal jelenítettük meg, a 10-18 évesek rajzoltak, muzsikáltak vagy énekeltek. Fontos törekvésünk volt, hogy az egyes tanszakok közösen is létrehozzanak produkciókat. Ilyen volt pl. Marék Veronika Kippkopp és Tipptopp c. meséjének dramatikus feldolgozása, amelyben a zongora tanszak növendékei játszották Tallér Zsófiának a meséhez írt zongoradarabjait. Az egyes szemeszterekben végzett munkát minden esetben bemutattuk az iskola közössége előtt is, megosztva így az aktivitások során szerzett tapasztalatokat, élményeket azokkal is, akik közvetlenül nem vettek részt a projekt munkájában.
A "kommunikáció zenével" törekvés tehát nemcsak a külföldi partneriskolákkal történt meg, hanem diákjaink és kollégáink, sőt a szülők széles körével is. Egymás munkáját jobban megismerve, közösen tevékenykedve pedagógiai munkánk egésze lett gazdagabb. Érdekes tapasztalat volt megismerni és összehasonlítani a külföldi partneriskolák munkáját, megfigyelni ugyanannak a témának (zeneműveknek) sokféle - olykor különböző, máskor meglepően hasonló - interpretálását. A projekt legnagyobb hozadéka kétségkívül az, hogy a gyakorlatban tapasztalhattuk meg a "testvérmúzsák" együttműködésének nagyszerűségét itthon és külföldön egyaránt.
Borbély Mihályné
projektvezető