Zeneovi
foglalkozások a zeneiskolában

A jógyakorlat célja:

  • Élménynyújtás
    · Játék és tanulás összekapcsolása
    · Zenei hallás fejlesztése, finomítása
    · Ritmusérzék fejlesztése
    · A mozgás koordinálása, szinkronizált mozgási képesség
    · Finomabb motorikus készségek elsajátítása
    · Absztrakt gondolkodásmód fejlesztése, amely a szavak nélküli esztétikai aktivitások révén alakul ki.
    · A tanár és a tanuló közötti személyes kontaktus kialakítása
    · A csoportban való együttműködés megismerése
    · A hangok tulajdonságainak, azok összetettebb formáinak megfigyelése.
    · Az egyszólamúságban és többszólamúságban való tájékozódás
    · A hang és mozgás összefüggésének megértése. 
    · Felfedezni a zene mesélő erejét
    · A gyerekek zenei megértésének fejlesztése. A zene sajátos nyelvén elmesélt történetek megértése.
    · A zenehallgatás örömére való tanítás
    · Improvizációs készség fejlesztése, a gyerekek alkotókedvének bátorítása.
    · Különböző hanghatásokkal való megismerkedés és azok kifejezőerejének érzékelése
    · Különböző hangszerekkel való megismerkedés
    · A hangszeren való játék örömének felfedezése
    · A koncertlátogatásokra való felkészítés

A zeneóvodai foglalkozások módszertanának kidolgozása során kezdettől fogva a gyermekközpontú nevelés áll a figyelmünk középpontjában. Mivel az országban a zeneóvodára és zenebölcsődére nincs központilag kidolgozott nevelési tematika, így a foglalkozásokat vezető pedagógus feladata, hogy összeállítsa az adott korosztálynak szóló dalokat, mondókákat, népi gyermekjátékokat, figyelve arra, hogy a csoportban milyen személyiségű és készségű gyermekek vannak. Napjainkban a magyar gyermekdalok mellett igény jelentkezik arra, hogy a környező népek dalait, az európai gyermekdalokat is megismerjék a gyermekek. A foglalkozás résztvevői interaktív módon, személyes élmények megélésével kerülnek közelebb a zenei kultúrkincshez.

Kodály módszertanát helyezzük zenei nevelésünk középpontjába. Az ismétlésre épülő foglalkozások során a dalok és mondókák elsajátítása hallás után történik. Fontos szerepet kap a ritmusérzék fejlesztése és a játékra épülő kreatív tevékenységek alkalmazása. Más szakemberek gondolatait is szem előtt tartjuk, hisz Kodályhoz hasonlóan ők is azon a véleményen vannak, hogy a zenei nevelést a legfiatalabb korban kell elkezdeni. Ehhez nem kellenek mindjárt hangjegyek, hangkörök, hanem zenei tapasztalás kell. Nem kell mindjárt a kottákkal kezdeni. A gyerekek énekeljenek, játszanak hangszereken. Hagyjuk, hogy közel kerüljenek a hangszerekhez, hogy tudjanak a testükkel, mint hangszerrel bánni, képesek legyenek az egész testükkel érzékelni a zenét, merjenek minél több mindent kipróbálni.

"Mit kellene tenni? Az iskolákban, óvodákban úgy kell ének és zenei nevelést adni, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s beleoltsa a nemesebb zene utáni szomjat. Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket. Zene nélkül nincsen teljes ember". Kodály Zoltán A "Zenebölcsi" és "Zeneovi" pedagógusainak kölcsönös együttműködése révén a foglalkozások sok új javaslattal, elgondolással, ötlettel is gazdagodnak. A "Zeneovi" alkalmainak felépítése mindig egy bizonyos tematikai vázon alapul. A témákat az időszakoknak, évszakoknak, ünnepeknek megfelelően választjuk. Meghatározott periódusonként új dalokat, mondókákat, játékokat tanítunk a gyermekeknek. A foglalkozásokhoz hozzátartozik még a rendszeres zenehallgatás, amit a gyermekek hangszeres játéka kísér. Emellett még teret kap a pedagógus által művelt hangszeren történő előadás. A gyermekek egyenként, tanáruk segítségével megszólaltathatják a hangszert és eljátszhatnak rajta egy dalt, a többiek pedig segítenek az éneklésben és tapsban. A zeneovi foglalkozásokon a gyermekek egyéni és csoportos érzelmi nevelése is zajlik. Ez az atmoszféra sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, melyek hozzájárulhatnak a gyermekek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez, és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Ezeken a foglalkozásokon minden gyermek az igényeinek és képességeinek megfelelő képesség- és készségfejlesztést kap.

Foglalkozásainkon az érzelmi nevelés alkotóelemei:

- a szeretet és kötődés képességének fejlesztése

- a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének fejlesztése

- az élménybefogadás képességének fejlesztése

- az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése

- az ösztönök és az érzelmek irányításának a fejlesztése

- az érzelmi zavarok tompítása és leépítése

A dalok, mondókák, játékok kiválasztásánál nagy gondot fordítunk arra, hogy kizárólag olyan ismeretanyaggal dolgozzunk, amely a gyermekek számára elsajátíthatóvá, értelmezhetővé, énekelhetővé, és játszhatóvá válhat. Egyúttal törekszünk arra, hogy a szülők számára is bemutassuk a "Zeneovi"-ban folyó munkánkat a nyílt óráinkon és a beszoktatási időkben. Foglalkozásainkon a gyermek-tanár kapcsolat megerősítésére törekszünk, de sokat jelent még, hogy a gyermekek megismerhetik a közösségben történő együttműködést, így az egymással való kapcsolatuk is erősödik. A jó gyakorlat biztosítja az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz: az SNI gyerekek együttnevelése a zeneoviban fontos lehetőség arra, hogy a gyermekek már ebben a korban is megtapasztalják az egymás iránti tolerancia érzését. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyt kapnak arra, hogy már óvodás korban művészeti nevelésben részesüljenek, igényük kialakulhasson a kultúra befogadására.

Albrechtovics Miklósné